Az alábbi bejegyzés nem a Budapest és környéke régióról szól, de mivel a továbbképzéssel is felérő kóstoló helyszíne a Pesti Vigadó volt, ezért örömmel posztolom kollégám izgalmas írását az eseményről...
Írta: P. J.
Ritkán adatik meg a magamfajta laikusnak, hogy Mészáros Gabriella társaságában kóstolhat. Örömömet csak tetézte, hogy kedvenc borvidékem, Tokaj-Hegyalja borai kerültek terítékre ezen a gyönyörű napsütéses délutánon a Vigadó éttermében. Megérkezésünkkor ragyogó fényárban úszott az elegáns, óriás belmagasságú tér, és a poharakba éppen akkor töltötték az első tételt.
Mielőtt belevetnénk magunkat a borvidék és az itt készülő borok titkaiba, ejtsünk pár szót a kóstoló apropójáról. A bor társasági élmény, összehozza az embereket, közösséget épít. Évről évre nő a bort kedvelő és értő borfogyasztó réteg, a kereslet növekedésével párhuzamosan folyamatosan bővül a kínálat is. Országszerte egyre több az igényes, kulturált borfogyasztást népszerűsítő és lehetővé tévő esemény, a fővárosban sorra nyílnak a minőségi borbárok, a kellemes és igényes borkóstolás színterei. A WineGlass Communication lelkes fiatal csapata újságíró klub keretében ismerteti meg a meghívottakat egy-egy borvidékkel vagy borfajtával borászok, szakemberek tolmácsolásában. Talán nem túlzás állítani, hogy ezúttal a világ legfontosabb borvidékeinek egyikével kerülhettünk közelebbi ismeretségbe.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Tokajról és a tokaji borról – csakúgy, mint a fociról – mindenki mindent tud, ennek ellenére jöjjön egy kis ismétlés, elevenítsük fel, mire és miért is vagyunk büszkék, amikor erre a borvidékre vagy az innen származó borokra terelődik a szó egy külföldi társaságban például.
Tokaji borvidék
Balatonlellén a déli parttól pár kilométerre lévő lankákon sétálgatva a Balaton-Felvidék csodálatos panorámája tárul elénk. Területének nagysága nagyjából egyezik Tokaj-Hegyalja területével, utóbbi különlegességét és sokszínűségét többek között az adja, hogy míg a Balaton északi partján körülbelül tíz, addig Tokaj-Hegyalján közel 450 kisebb-nagyobb vulkán alakította az évezredek alatt a tájat és a talajt mai formájára, ez maga a geológiai kánaán. A Nyugat-Dunántúlon bazaltos kőzetvilág uralkodik, Hegyalján inkább andezit, riolit és zeolit alkotja a különböző talajrétegeket. Néhol egyáltalán nincs termőréteg a talajon, annyi itt a kő, hogy néhol olyan érzése támad az embernek, mintha vasúti töltésen sétálgatna. Nem véletlen, hogy Mádon, Szepsy Istvánnál járva, a borász mindig saját „lapidáriumában” kezdi a borkóstolóit, ahol megtudhatjuk, melyik dűlőn milyen kőzetből áll a talaj, hiszen a kő és a talaj alapjaiban határozzák meg a rajta termő szőlőt, és így az abból születő bort. A sokféle talajadottság okán Hegyalján már nem csak dűlő szelektált, de sok esetben parcella szelektált borok is készülnek, olyan kis tételben, hogy szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik megkóstolhatják vagy megvásárolhatják ezeket.
A speciális talaj és klimatikus adottságokkal rendelkező borvidék titkát tehát nem az éghajlati, fekvési, fajta- vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. Tokaj-Hegyalja változatossága, egyedisége világviszonylatban is nagyon ritka. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A külföldi befektetők új borászati technológiát honosítottak meg, amelynek kapcsán új aszú- és borstílus jelent meg Hegyalján. Ezek a borok már inkább a szőlőből származó, elsődleges aromákra helyezik a hangsúlyt, könnyebbek, kevésbé oxidatívak, mint a régebbi stílus borai.
Tokaji Borlovagrend
A régióban sok pozitív kezdeményezés zajlik az elmúlt 15-20 évben, ilyen a már régóta működő borlovagrend 2012-es megújulása Tokaji Borlovagrend néven, amelynek célja, hogy visszaemelje Tokajt az őt megillető helyre. A Borlovagrend alapító tagjai nagyrészt tokaji bortermelők, a szervezet azokat fogja össze, akik hisznek a termőhely egyediségében és az itt készülő borok kivételes karakterében.
Tokaji Borárverés
A Borlovagrend számos programmal, köztük a Tokaji Tavasszal és a Tokaji Borárveréssel színesíti a borvidék életét. Idén negyedszer rendezik meg a Nagy Tokaji Borárverést, amely ebben az évben április 23-án lesz. Olyan ritka és egyedi tételekre licitálhat bárki, amelyek méltán kelthetik fel az egész világ borrajongóinak figyelmét. Száraz tételekből egy-egy gönci hordó (136 liter), az édes borokból fél gönci hordó (68 liter) és az eszencia esetében 10 liter a legkisebb megvásárolható mennyiség. Az árverési tételek kivételes minőségét egy szakmai borvizsgáló bizottság biztosítja, az egyenlet egyszerű: jó borárveréshez jó borok kellenek. A legnépszerűbb tételek évek óta jóval a kikiáltási ár fölött kelnek el. Minden tokajibor-kedvelőt szeretettel várnak a Tokaji Tavasz háromnapos rendezvényére, ezen belül az árverésre. Színes szakmai programlehetőségek várják az érdeklődőket: mesterkurzuson, dűlő túrán, sétáló kóstolón, borvacsorán és jazz koncerten vehetnek részt a régióba érkező hazai és külföldi látogatók. S hogy mit lehet várni az idei árveréstől? Mészáros Gabriella szavaival „illatokat, ízeket, tapintásokat, jó társaságot, örömfoszlányokat és pozitív válaszokat. Hogy Tokaj és a körülötte lévő világ még kerekebb legyen.”.
Ismeretszerző borkóstolás vagy örömszerző borivás?
Régebben csodálkozva néztem, ahogy a borbírák komoly arccal, furcsa grimaszokkal az arcukon, csőrös kis csészékbe köpik a bort, ahelyett, hogy lenyelnék. Mára már tudom, ha végig szeretnék kóstolni egy kilenc tételből álló borsort, nekem is pont így kell tennem. A címben feltett kérdésre visszatérve viszont leginkább azt mondanám, ezen a délutánon öröm- és ismeretszerző borkóstolásban volt részünk: kilenc korty bor, rengeteg új információ és benyomás, és a közös felfedezés öröme – ezekkel lettem gazdagabb a kóstoló végére. Ahogy Tokajról mindent tudunk, úgy a borkóstolás legfontosabb alapszabályaival is többnyire tisztában vagyunk, álljon itt csak annyi emlékeztetőül, hogy a helyes sorrend: látvány, illat, íz. Vagyis mindig kívülről befelé próbáljunk közeledni a borhoz: először nézzük, aztán szagoljuk, legvégül kóstoljuk.
Illatot az illatgyűjtő zónából
Bár a nőknek állítólag különleges érzékük van a borkóstoláshoz, én mindig bajban vagyok, ha saját szavaimmal kell leírnom egy-egy bor kapcsán az érzéseimet, a bor illatát vagy ízét. Az itt kóstolt száraz tételekre gyakran mondtuk, hogy tiszta az illatuk. Kissé paradoxonnak tűnhet, de a „Mikor tiszta a bor illata?” kérdésre a válasz az, hogy akkor, ha fel sem merül bennünk a gondolat, hogy tiszta-e az illat vagy sem.
Gabriella kalauzolásával ezen a délutánon a Hétszőlő, a Füleky pince, Samuel Tinon, a Tokaj Kereskedőház, a Disznókő és Sauska száraz borait kóstolhattuk meg. Emellett alkalmunk volt megismerni három édes bort a Kvaszinger, a Holdvölgy és a Dorogi testvérek pincéjéből.
Tokaj legnagyobb ígérete a furmint és az abból készülő száraz borok, amelyek minden bizonnyal a borvidék jövőjének sikerét jelentik. Jancis Robinson, a világ egyik leghíresebb Master of Wine-ja szerint a furmint a világ öt legjobb szőlőfajtájának egyike. A furmint és a hárslevelű genetikai állománya a Kárpát-medencéhez kötődik. Nem kisebbítve a száraz furmintok érdemeit, sokat elárul rólunk, késői szüret, szamorodni és aszú rajongókról, hogy amikor az első édes tételhez értünk, a társaság egy emberként sóhajtott fel a pohárból kirobbanó fűszeres, gyümölcsös illatot megérezve. Gabriellától megtudtuk, hogy édes bort kóstolni a legnehezebb műfaj, mivel a maradék cukor jótékonyan eltakarhatja a bor egyes hibáit is. Persze ne hagyjuk magunkat, vizsgáljuk meg ugyanazokat a szempontokat, mint a száraz boroknál, vagyis mérjük össze a savak és a maradék cukor egyensúlyát, figyeljünk a bor utóéletére a pohárban és a szájban, és végül a bor minden tulajdonságára fény derül.
Gabriella feltette a nagy találós kérdést is, miszerint „Hány százalékot ad a bor minőségéhez a megfelelő szőlő?” Találgatásainkban nem merészkedtünk el a végsőkig, pedig a válasz kereken 100, vagyis a jó szőlő 100 százalékban határozza meg a születendő bort, később már csak a borászon múlik, hogy a pincében „mennyit vesz el” belőle. A bortermelők tudása, egyénisége, kreativitása mind-mind hozzájárul egy-egy kiváló bor létrejöttéhez. A Tokajra érkezett külföldi szakemberek és az általuk integrált tudás kétségkívül gazdagította a borvidéket, ugyanakkor az is igaz, hogy bár a termelőknek el lehet mondani, hogyan kell – általánosságban – jó bort készíteni, de azt, hogy ők hogyan készítsenek jó bort, nem. Mindenkinek a saját útját kell megtalálnia és elindulni rajta. Egy-egy borvidék sikeressége az ott dolgozó borászokon és az általuk készített borokon múlik. Szerencsére Tokaj-Hegyalján már vannak olyan elkötelezett borászok, akik nem csak saját történetükkel vannak elfoglalva, mert tudják, hogy egy fecske nem csinál nyarat, 2-3 borász nem tehet sikeressé egy borvidéket. Minél többféle érdekes és izgalmas bor keletkezik egy borvidéken, annál vonzóbb lesz az mindenki számára. Tokaj-Hegyalja e tekintetben nagyon ó úton jár.
Irány Tokaj-Hegyalja!
Egy szó, mint száz, sokan még mindig tartanak a tokaji édes boroktól, pedig az igazán elegáns tételekben nem a magas maradék cukor marad meg ízlelőbimbóinkon és az emlékezetünkben, hanem a hihetetlen üde, friss, gyümölcsösség és fűszeresség, ami szintén a jól elkészített borok sajátossága.
Tokaj-Hegyalja 2002 óta az UNESCO világörökség tagja, olyan természeti és kulturális értékek hazája, amelyeket mindenkinek érdemes felkeresni és alaposabban megismerni. Mindegy, hogy családi kirándulás, kerékpározás, várlátogatás vagy klasszikus baráti evezőtúra kapcsán vetődünk erre a vidékre, a dombok között kanyargó Bodrog, az apró borvidéki települések bája, a domboldalakon elterülő szőlők látványa és persze az egyedi karakterű tokaji borok és az azokat készítő borászok szakma- és vendégszeretete feledhetetlen élményt nyújtanak az utazónak.
