A Királytalálkozó, és egy meg nem értett hérosz története

2012. október 01. 17:24 - itthon|Katko

visegrad-5_1349105075.jpg_1058x709



 

Budapest környékén található egy darabka történelem, egy félisten létezésének egyik utolsó földi maradványa, akinek több köze volt a hollócímeres könyvtároshoz, mint azt gondolnánk. És, hogy mi módon kapcsolódik egymáshoz Károly Róbert, a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság és Herkules? A válasz egyszerű: Visegrád.

 

A magyar királyok egykori székhelye a mai napig felkapott turista desztináció, bár manapság Luxemburgi János és Nagy Kázmér már inkább wellnessezni jöhetne vagy túrázni, nem pedig kereskedelmi együttműködést egyeztetni. Bár itt ez is megoldható lenne, akár reneszánsz kivitelben, akár modernkori kivitelben is. Eközben Giovanni Dalmata bobozhatna, síelhetne, vagy adott esetben mesélhetne nekünk, Herkules kútjának történetéről.

 

Mert, hogy is jön össze Visegrád és Herkules? Az Olümpusz történetét mindenki ismeri, a görög mitológiában mindannyian jártasak vagyunk, hiszen nem csak a kedvenc érettségi tétel ez, de valljuk be őszintén: akiknél a mámornak és a bornak istene van, ott biztos, hogy a magyar ember is képben van! Dionüszoszról van szó, a legfiatalabb olümposzi Istenről, akinek Visegrádhoz semmi köze sincsen. Ellenben Héraklésznek, Zeusz és Alkméné gyermekének annál inkább.

 

1323-ban Károly Róbert áttette székhelyét, így a királyi udvart is Visegrádra, amely az évek alatt folyamatosan formálódott. Ha Zsigmondot átugorjuk (hopp), akkor gyorsan elérkezünk 1476-ba, amikor is a mi Igazságos Mátyásunk és kedvese, Beatrix összeházasodnak. Az otthon melegét, csak egy asszony adhatja meg, tartja a régi mondás, nem volt ez másként itt sem. Beatrix elhozta az udvarnak és a városnak azt, amit a mai napig őriz: a reneszánszt. A késő gótikus, itáliai díszítések között akadt egy, amely a mai napig a leghíresebb és legmisztikusabb: a Herkules kút.

 

A kutat Mátyás címerei díszítik, és található rajta egy gyermeki alak is. A legenda szerint a kút neve összefüggésbe hozható azzal a Corvin Jánossal, aki nem más, mint az álruhás király törvénytelen gyermeke. Valahol itt kezdődik a párhuzam Herkules és Visegrád között, de aki szeretne jobban utána járni Giovanni Dalmata híres művének, annak javaslom, hogy látogasson el a Királyi Palota Észak-keleti díszudvarába és ott kérdezősködjön.

 

Visegrád történetének ez csak egy apró szösszenete, a város, mint a képen is látható, nem csak történelmével hódít, hanem szépségével, káprázatos vonzerőivel és a modernkori turista, az űrturista igényeit is maximálisan kielégíti.

 

Mára ennyit Visegrádról, de ha szeretnénk többet megtudni az ország egyik legszebb pontjáról, akkor ugrás (hopp) ide: www.visegrad.hu

 

 

Vezessetek óvatosan, kérjetek szépen és írjatok a Mikulásnak!

Katko

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonbudapesten.blog.hu/api/trackback/id/tr964813904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.