60 hektárnyi erdő újjászületik + 2 útitipp

2015. november 09. 09:51 - Verbal

A tavaly decemberi hatalmas jégkár a Pilisi Parkerdő Zrt. 65.000 hektáros területének közel egyharmadát érintette, ebből 9.000 hektárt súlyosan. A hónapok óta tartó helyreállítási munkákat követően az őszi csemeteültetésekkel immáron elkezdődik a sérült erdőterületek megújítása.

A jégkár sújtotta területek megújulásában a Lidl Magyarország társadalmi felelősségvállalási kampánya segített, melynek során minden egyes Saguaro ásványvíz megvásárlása után 1 forintot adományoztak facsemeték vásárlására a Pilisi Parkerdő Zrt-nek. A kezdeményezés óriási sikerrel zárult, hiszen 25 millió forint támogatást sikerült összegyűjteni, amely 1 millió facsemete beszerzését tette lehetővé. Így az újjáéledésre váró 100 hektárból mintegy 60 hektárnyi erdő teljes megújítását sikerül megoldani.

A támogatást az adományozó cég egy emlékfa-ültetéssel egybekötött ünnepélyes adományátadó eseményen adta át a Pilisi Parkerdő Zrt. részére. Az őszi csemeteültetések a valkói, visegrádi, pilisszentkereszti és szentendrei erdészetek területeit érintik, ahová minden esetben őshonos fajokat telepítenek, ezzel erősítve az erdők ellenálló képességét. Ezek a munkálatok 2015. november 3-án kezdődtek el, és a fagyok beálltáig fognak tartani, szükség esetén jövő tavasszal folytatódnak.

erdos1.jpg

Kép : Békefi Andrásné Veresbe burkolózva

Útitipp

Gödöllői-dombság

A Gödöllői-dombság a Cserháthoz kapcsolódó 150-300 m tengerszint feletti magasságú dombvidék. ÉNY-i részén pannon üledéket, homokot, agyagot találunk, DNY-i irányban haladva a lösz a jellemző. A táj vízhálózata ritka, a kevés csapadékot a jól áteresztő meszes alapkőzet gyorsan elvezeti. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,2 oC, amihez évente átlagosan 536 mm csapadék járul.

Klíma

Regionálisan cseres-tölgyesek uralta táj, melynek peremterületein az erdősztyeppre jellemző erdők is megjelenek. Kis kiterjedésben a gyertyános-tölgyesek is megtalálhatóak a nekik megfelelő kitettségű helyeken. Az alacsony dombvidéken az erdők közel kétharmada a 150 és 250 m tengerszint feletti magassági zónában van. Sok őshonos fafaj uralja ezt a tájat. A fontosabb fajok, csoportok: tölgyek, gyertyán, juharok, szilek, kőrisek, kislevelű hárs, meggyek, vadkörte, vadalma, madárcseresznye, barkóca berkenye, füzek.

A Parkerdő legkeletibb határa a Gödöllői-dombság.

Isaszegi honvéd-sírok

Bemutatás:

Az 1849. április 6-ai győztes csata hősi halottjainak emlékhelye. Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. A tét mind a két hadsereg számára nagy volt. Ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse, a magyar fél kénytelen visszavonulni, s biztonsággal csak a Tisza vonalán szilárdíthatja meg helyzetét.

Mindkét harcoló fél részéről mintegy ezer-ezer harcoló katona maradt a csatamezőn, a határ több részén vannak eltemetve.

Megközelítés:

Isaszeg településtől délre a Sápi úton, majd a Katonapallagon találjuk a honvédsírokat.

Szolgáltatások:

Információs tábla, tűzrakó hely, padok, asztalok esőbeállók

Történet:

Ezen a helyen ütközött meg Klapka serege először az osztrákokkal. Itt alakították ki az egyik sebkötöző helyet. A terület ádáz küzdelem színtere volt, melyben részt vett a lengyel légió is. Ide temették az ismeretlen nevű lengyel kapitányt és egy magyar huszárfőtisztet, Harsányi Bálintot (Ő hozta haza Galíciából a Lenkey-huszárokat). Több száz honvéd nyugszik itt, kb. 70 fejfát állítottak, de az osztrák csendőrség 40 évig senkit sem engedett a sírok közelébe, így a fakeresztek elkorhadtak, rajtuk olvashatatlanná váltak a hősök nevei. Turai György helybeli kovácsmester (1900-ban) a lengyel kapitány sírjára korabeli kardból szalagot kovácsolt (1947-ben a múzeum begyűjtötte). 1902-ben a Vasutas Dalárda, az Acélhang, majd 1972-ben a Múzeumbarátok vezetésével Isaszeg lakossága emelt síremléket gránitkőből a Magyar Lengyel Történelmi napok alkalmával. Ezen a területen hat síremlék található (az alsó és a felső részen). Koltóról, a Rákóczi-somfáról hozott somfacsemeték, közöttük zöldellve, jelképezik az összetartozást.

4erdo2.jpg

Kép forrása : Dankó Sándor Indulás az éjszakába

Gödöllői Erdészeti Arborétum

Bemutatás:

Az erdészeti kutatási céllal létrehozott, fák és cserjék génbankjaként is működő erdészeti arborétum területe 350 ha. Mintegy 40 ha-os területe park jellegű, főleg pihenési célokat szolgál. Az arborétumban gyűjteményében jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje faj, fajta, változat illetve a földrajzi változat található. 2013 májusában civil kezdeményezésre az arborétum először adott otthont az ArboFest ökofesztivál és családi nap rendezvénynek.

Térkép az arborétumról

Nyitvatartási idő:

Az arborétum a hét minden napján látogatható. A belépés ingyenes.

Áp. 1. – szept. 30.:

8.00-18.00

Okt. 1. – márc. 31.:

8.00-16.00

Ettől eltérő időpontban csak előre egyeztetett esetekben tartózkodhat látogató a kertben.

Rendezvények szervezéséhez előzetes egyeztetés alapján, térítés ellenében helyszínt biztosítunk.

Az arborétum látogatási rendje

Megközelítés:

Gödöllőről déli irányban az Isaszegi úton haladva, az első vasúti átjárón áthaladva érünk a Gödöllői Erdészeti Arborétumhoz.

Szolgáltatások:

Játszótér, tűzrakó helyek, pad-asztal garnitúrák, kültéri színpad, szaletli

erdo3.jpg

Kép forrása: Pilisi Parkerdő Zrt.

Történet:

Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum különlegessége, hogy olyan erdészeti növénygyűjtemény, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy éves megbízást kapott az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok elvégzésére, melyet a Parkerdő hosszútávon is szívesen vállal. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete.

Forrás: http://parkerdo.hu/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonbudapesten.blog.hu/api/trackback/id/tr48063954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása