Nagybörzsöny – nem csak egy hétvégényi látnivaló

2014. április 18. 13:42 - Verbal

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy régiónkban melyik a leghangulatosabb falu, kételyek és gondolkodás nélkül meg tudom jelölni Nagybörzsönyt. Hétvégi eseménydús látogatásunk után elfoglalta a dobogó legfelső fokát, alábbiakban pedig azt is elárulom, hogy miért.

Templom3.jpg

Mert gyönyörű, ugyanakkor csendes környezetben fekszik

Talán ez a legfontosabb szempont, hogy ellentétben a Dunakanyar valóban pompás triójával (Szentendre, Visegrád, Esztergom), itt még nincsenek tömegek. Sem a faluban, sem az erdőben. Bevallom, a kirándulás a gyenge pontom: ha a teljes kikapcs helyett azt kell mérlegelni, hogy mennyivel haladjak gyorsabban vagy lassabban, hogy ne mások beszélgetését, ruházatának susogását kelljen hallgatnom, az nem az igazi. Na itt ilyen nemigen fordul elő, a Normafa nagy forgalmát nyugodtan el lehet felejteni.

Habár érkeznek már ide is csoportok, azért többnyire meghitt hangulatú a falu, kezdve az egyszerűségében lenyűgöző 13. századi Szent István templomtól a vízimalmon át a sajtosházig.

Mert egy egész hétvégét is megtöltenek a látni- és kóstolnivalók

Ha már megemlítettem a sajtosházat, be is mutatom gyors néhány szóban. A Széchenyi u. 7. szám alatt található az a hangulatos házikó, ahol a betérő vendég olyan ínyencségeket kóstolhat és vásárolhat, mint kapros, fokhagymás ordagolyót, bükkfaforgácson füstölt parenyicát, vagy vörösborban érlelt gomolyát. Azt hiszem, tovább nem is kell részletezni, a pavlovi reflexet kiváltó hívószavak önmagukért beszélnek.

Két házzal odébb Kókai Géza bácsi csipkefaragásait tanulmányozhatjuk a kicsiny kiállító teremben, ha elég kitartóak voltunk és nem elégedtünk meg a kapucsengő többszöri megnyomásával, de a kiírt mobilszámot felhívva sikerült elérni a látogatóknak egyébiránt nagyon örülő fafaragó bácsit. (A tévé el tudja nyomni a kapucsengő hangját.)

A településen elismerésre méltó módon megszervezték, hogy néhány vendégházat bevonva, egyfajta rotációs rendszerben kemencében sült börzsönyi lepényt is lehessen kapni a hét minden napján, és ezt jól látható helyeken fel is tüntetik a látogatóknak. Újabb jó pont.

A házi füstölt húsokat készítő termelőhöz már nem volt időnk betérni, de bizonyára lett volna itt is kulináris élményben részünk… Volt azonban helyette szájtátás a Lek-Vár-Lak kapuján belépve, egyfelől a csodálkozástól, másfelől az izgalmas nevű, íz orgiát produkáló lekvárok kóstolása érdekében. Nem mondom, hogy nagyon olcsó, de a minőség és a benne rejlő munka mindent megmagyaráz. Somlekvár vásárfiánál pedig keresve sem találhattam volna jobbat.

NB.png

Lek-Vár-Lak és Sajtosház

Ugyanitt elképesztően jó és kiadós adag rozmaringos gulyáslevest ettünk, szemet és ízlelőbimbókat gyönyörködtető „koktélokat” ittunk, véletlenül sem koktélárban és nem is alkohollal, annál több gyümölccsel, mentával és ki tudja milyen fűszerekkel. Ízletes, igényes, helyi és megfizethető ebédért őket javaslom elsősorban.

Ha még van időnk és erőnk, érdemes felkeresni a helyi kosárfonó és szőnyegszövő népművészeket is, valamint a zsákfalu 4 templomának egyikét-másikát - ezek közül az idevezető úton elénk táruló Szent István templom a személyes kedvencem. A legendákat kedvelők meséltessék el a templomot bemutató Éva nénivel az egyik hiányzó faragott fej történetét…

Nem gondoltam volna, de az erdei vasutazás a csapat négy felnőtt tagjának közel akkora élményt jelentett, mint a három kiskorúnak, még akkor is, ha a fiúk a kellemes kirándulást jelentő visszaúton felváltva kaptak a nyakukba egy-egy megfáradt gyermeket.

Erdeivasút2.jpg

A településen számos vendégház közül lehet választani, sőt nemrégiben 30 szobás panzió és étterem is épült a faluközpontban, én azonban a kifogástalan, hangulatos kis kulcsosházat ajánlom közvetlen a Vízimalom épülete mellett. Igényesen felújítva, baráti szállásárakkal és ingyenes Vízimalom látogatással várják a 7-8 fős társaságokat.

Nemcsak a pompás sajtok és lekvárok miatt, de azért is visszavágyom, hogy egy kiadósat túrázzak, biciklizzek a Börzsöny erdeiben, és - talán prózaian hangzik - ismerősként köszöntve az itteniek közül néhány embert, újra felfedezzem a falusi élet testet-lelket feltöltő nyugalmát.

Gyík2.jpg

Napozó királygyík a Szent István templom kőfalában

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonbudapesten.blog.hu/api/trackback/id/tr816050905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása